Megszűnhet az erkélynapelemek hazai tiltása, a magyar szabályozás megengedővé válik – ez olvasható ki a magyar kormány által az Európai Bizottságnak leadott, a REPowerEU fejezettel kiegészített helyreállítási tervének egyik energetikai vállalásából. Mindez nagy változás lenne, hiszen jelenleg Magyarországon az áramszolgáltatók nem engedélyezik ezeket a legfeljebb 0,8 kW-os fotovoltaikus berendezéseket, az EU más országaiban ugyanakkor széleskörűen alkalmazzák őket. A dolog „szépséghibája”, hogy ezt a vállalást már 2023. március 31-i határidővel vállalta a kormány, igaz a határidő nem volt kötelező, de előbb-utóbb várhatóan megszületik majd az a szabályozás, hogy az ilyen kis kapacitású napelemek telepítéséhez elég lesz egy bejelentés/regisztráció, és ehhez képest legfeljebb két hónapon belül hálózatra is kell csatlakozni. Amíg ez a szabályozás megszületik, addig is örülhetnek a napelem telepítést tervezők, hiszen idén január 1-től megszűnt az ország nagy részén a hálózati betáplálási stop. Az alábbiakban a helyreállítási terv zöld átállással kapcsolatos vállalásainak egyik központi részét, a megújuló energiákkal kapcsolatos lépéseket foglaljuk össze.
Közzétette pénteken a kormány az elektromos személygépkocsi, kisteherautó vagy kisbusz megvásárlását segítő végleges uniós pályázati szabályokat, és egy hónap múlva, február 5-én ki is nyílik a 30 milliárd forintos támogatási keret. Az anyagból kiderült, hogy a budapesti cégek 10,8 milliárd forintos keretre pályázhatnak, vidéki cégek pedig 19,2 milliárdra, és összesen legfeljebb 9375 darab projekt támogatható.
Az Európai Bizottság után a Tanács is jóváhagyta Magyarország REPowerEU tervét, amely keretében 2026-ig 2346 milliárd forintot fordítanánk a szén-dioxid-kibocsátás, a primerenergia-felhasználás és az orosz energiahordozóktól való függőség csökkentésére. Ennek az összegnek a 11 százalékát uniós vissza nem térítendő támogatásból, 63 százalékát uniós hitelből fedeznénk (a fennmaradó hányad hazai önrész). A tervet elemezve, a Levegő Munkacsoport arra következtetésre jutott, hogy lehetett volna sokkal jobbat is készíteni.
A RePowerEU forrásaiból 779,5 millió eurót, azaz közel 300 milliárd forintot utaltak hazánknak a mai napon – jelentette be Varga Mihály pénzügyminiszter csütörtökön. Az első előlegről tudható volt, hogy februárig megérkezik, mert ennek kifizetését egyetlen uniós eljárás sem blokkolja, azonban a mintegy 3,9 milliárd eurós teljes kerethez sürgősen lépéseket kell tennie a kormánynak. Navracsics Tibor területfejlesztési miniszter pedig azt közölte, hogy januárban az első kohéziós kifizetések is megindulhatnak.
Eddig csak annyi volt biztos, hogy négy ország nem szavazta meg az Európai Unió Tanácsában múlt héten a magyar RePowerEU-tervet, de Varga Mihály pénzügyminiszter most közölte: Svédország, Dánia és Finnország sem támogatta Magyarország esetében további 4,6 milliárd eurónyi forrás jóváhagyását, amelyből 0,9 milliárd eurót előlegként megkaphat a kormány. Intő jel ez a későbbi, helyreállítási és ellenállóképességi eszközről (RRF) szóló szavazásra.
Az uniós pénzügyminiszterek elfogadták Magyarország módosított helyreállítási tervét – jelentette be Varga Mihály az Ecofin ülés után Brüsszelben. Ezzel Magyarország az RePowerEU-fejezetből igényelt hitel és támogatási láb 10 százalékát kaphatja meg előlegként idén februárig, majd még egy ugyanekkora szeletet az év végéig is folyósíthat az Európai Bizottság.
Magyarország módosított helyreállítási terve tovább lép a következő fázisba, miután a tagállami pénzügyminiszterekből álló Európai Tanács szavaz a RePowerEU fejezet kifizetéseiről. A Népszava viszont úgy értesült, hogy két ország is azt jelezte, hogy nem szavazza meg a javaslatot, csak tartózkodhatnak. A döntésnek komoly tétje van: mintegy 0,9 milliárd eurónyi előleget utalhat Brüsszel már az előtt, hogy a kormány teljesíteni az RRF-szupermérföldeket.
Egészen meglepő beruházásokat törölt a kormány az uniós helyreállítási hitelkérelemből, hiszen a projektek az orosz olajról és földgázról való leválást segítenék, és részben éppen erre a célra szolgálna maga az egész uniós konstrukció – szúrta ki a Portfolio a csütörtökön nyilvánosságra hozott információk alapján. A két nagyobb projekt együtt 200 milliárd forinttal csökkenti az uniós hitelkeret igénybevételét, de persze ettől még könnyen lehet, hogy ezeket a beruházásokat végrehajtja a kormány, csak éppen más forrásból.
Jól járhatnak az elektromosautó-tulajdonosok a rezsicsökkentés átalakításával: a dinamikus árképzés lehetővé teszi majd a felhasználók számára, hogy kihasználják az áringadozást, így akkor töltsék a járművet, amikor olcsóbb a villamos energia – szúrta ki a Villanyautósok.hu.
Augusztustól maradnak a rezsicsökkentett árak, a jövő évi költségvetésben is biztosítja a kormány az ehhez szükséges forrásokat - írja az Energiaügyi Minisztérium.
Hat mesterséges víztározó gátját erősítik meg a következő időszakban a román-magyar határ közelében, Bihar és Arad megyében - közölte hétfőn a területi vízügyi igazgatóság vezetője.
Megállapodott az olasz kormány az Európai Bizottsággal a helyreállítási program harmadik részletének folyósítási kereteiről, így a 19-ből 18,5 milliárd eurónyi pénzösszeg heteken belül megérkezik Rómába, a fennmaradó 500 millió eurót pedig „hozzácsapják” a negyedik részlethez, mert csak annak egyik feltétele lesz az egyetemi ágyszám megnövelése egy reform részeként. A megállapodás régóta húzódott, hiszen ennek a folyósítási körnek már tavaly meg kellett volna történnie, de politikai viták és a lassú végrehajtás miatt a folyósítás feltételeként megszabott feltételeket eddig nem tudta teljesíteni Róma.
Meglehetősen érdekes határozatot hirdetett ki a kormány a kedd esti közlönyben. A közkiadások hatékonyságának felülvizsgálatát tervezte be a kormány a következő évekre, és ennek keretében a költségvetés legfontosabb területeit tekintik át a Pénzügyminisztérium vezetésével és egy új munkacsoport felállításával. Fókuszba kerülnek az egészségügyi, a családtámogatási, a lakhatási, az oktatási és az állami beruházásokkal kapcsolatos kiadások, valamint a különböző adókedvezmények is. Első olvasásra nagyon úgy tűnik, hogy egy új reformterv körvonalazódik az államkassza kiadási oldalát illetően, és kimondott cél költségvetési megtakarítás elérése. A kormány nagyon komolynak tűnő tervének újdonsága, hogy hosszú idő után végre nem a fűnyíróelvszerű kiadáslefaragás érvényesül. Az pedig felettébb érdekes, hogy az állami kiadások átvizsgálásakor nincsenek tabutémák: a családi pótlék, az anyasági támogatás, a nagycsaládosok autóvásárlási támogatása, a babaváró támogatások, és különböző lakástámogatások, valamint a különböző szja-kedvezmények is terítékre kerülhetnek.
Aláírta a kolozsvári metróvonal tervezési és kivitelezési szerződését a város önkormányzata a török Gülermak, a francia Alstom és a román Arcada cégek alkotta konzorcium képviselőivel csütörtökön, a kolozsvári városháza üvegtermében.
A lengyel szejm véglegesen is megszavazta az uniós helyreállítási terv feltételéül szabott jogszabály-változtatásokat, elutasítva az ellenzéki többségű szenátus által az ezekhez benyújtott módosításokat. A 460 fős szejmben a 14 szenátusi módosítás elutasítása mellett 233-an szavaztak, köztük a kormányfrakció 226 jelenlévő tagja. Ellenszavazatot 207 képviselő adott le. A jogszabálytervezet most az államfő elé kerül.
A lakossági napelemes pályázatban „szükséges új pályázati kört nyitni”, de előtte még módosítja a kormány a pályázat keretösszegét, és felülvizsgálja a fajlagos költségeket is, közben pedig radikálisan egyszerűsíti a pályázati elszámolást, és éppen ezért nem működik ez a benyújtási felület – tudta meg a Portfolio az Energiaügyi Minisztérium Kommunikációs Főosztályától. Mindez azt jelenti, hogy aki lemaradt a pályázat első köréről, vagy valamiért nem nyert, a megváltozott rezsicsökkentési szabályok mellett újra lehetőséget kap a villanyszámlája csökkentésére, illetve az ingatlana átfogó energiahatékonysági korszerűsítésére. A pályázat második körének időzítése egyelőre nem ismert, de a minisztériumi válasz arra utal, hogy ez valamikor tavasszal lehet reális, addigra ugyanis már a 2022-es szja-bevallási adatok is meg lesznek, így meg lehet húzni az új jövedelmi határt is, ami alatt egyáltalán pályázni lehet.
Európa legnagyobb része ma ki sem nyitott.
Második olvasatban is elfogadták a "külföldiügynök-törvényt".
Reagált a magas inflációra a jegybank.
Már Luhanszknál is csapatokat építenek ki az oroszok.
Sorra húznak el mellettünk az uniós országok.
Milyen következményekkel járhat a csapok elzárása?
Kilőttek a határidős árak, de meddig lehet a nyugati civilizáció kávéfogyasztási igényeit kielégíteni?
